2. Az NLP nagy fejezetei
<<< A sorozat előző cikkét elolvashatod ide kattintva.
Mielőtt részletesebben kitérnék arra, hogy az NLP-t milyen élethelyzetekben lehet használni a hétköznapokban, összefoglalom, hogy mely nagy fejezetei vannak az NLP-nek, amit mélységében az NLP Alapképzésen (NLP Practitioner) tudod megtanulni illetve magasabb szinten az NLP Mesterképzéseb (NLP Master Practitioner).
Érzékelési csatornák és az élményeink kódolása (N)
Egy nagy fejezetben foglalkozunk azzal, hogy működik az idegrendszerünk, felfedezzük, hogyan kódoljuk a külvilágot az elménkben. Ahogy a világot belül leképezzük, és tároljuk a képi, hangi, érzetek információit elménkben, az fogja meghatározni, hogyan gondolkodunk, milyen a gondolkodásunk szerkezete. Megtanulhatjuk, hogy ha ezen a szerkezeten módosítunk, akkor az módosítja a korábbi írásomban leírt élménycsomagot, ami a jövőre nézve áldásos lesz: a puzzle darabkákat másként összerakva már egy új, hasznosabb módon fogunk gondolni vissza egy élményünkre. Ez pedig hatással lesz bizonyos helyzetekben a döntéseinkre és cselekedeteinkre. Nem az emlékben tárolt történetet írjuk át, hanem azt, ahogy gondolunk rá, és ahogy gondolunk rá, az milyen idegrendszeri folyamatokat indít el bennünk. Ezen változtathatunk.
Nyelvi eszközök és hatékony kommunikáció
Az NLP egyik nagy fejezete csak az L betűvel (lingvisztika) foglalkozik.
Egyrészt megtanulhatjuk azt, hogyan jussunk hamar konkrét információhoz a másik embertől, ehhez az NLP kérdezéstechnikai modellje (metamodell) ad kiváló eszközöket. Ez azért érdekes, mert amikor a másik ember beszél, akkor a kommunikációja azt tükrözi vissza, ahogy ő az elméjében levő élménycsomagot kategorizálta, és jelentést adott neki. Ez a jelentés alkotási folyamat gyakran más, hasonló, korábbi élmények összehasonlításával történik, és ezért az élményeinket bedobjuk egy általánosabb dobozba (minden férfi csak azt akarja…, minden nőnek csak a pénzem kell… stb. nem túl hasznos általánosítások). De lehet, hogy kiszínezzük, összekeverjük más élményekkel, így torzul az eredeti érzékszervi információ. Az is lehet, hogy abban a folyamatban, ahogy az élményünknek jelentést adtunk, az élmény csomag bizonyos részeit nem vettük figyelembe, elrejtettük, töröltük.
Az NLP nyelvi eszközeivel azt akarjuk elérni, hogy a lehető legpontosabban tudjuk meg, hogy a másik elméjében mi is lehetett az eredeti információ, amit ő a külvilágból az érzékelési csatornáin keresztül az elméjében leképezett.
Másrészt pedig azt tanulhatjuk meg, hogyan tudunk mi magunk hatásosan, hatékonyan információt bevinni a másik tudattalan elméjébe (Milton-modell), kijátszva a tudatos elme “mindent érteni akaró” szokását. A tudatos elménkben az van, amit éppen ebben a pillanatban a tudatosan érzékelünk. Ez egy adott pillanatban egy kicsi, mindössze 7+/-2 információ egység, minden más, ami épp nincs a tudatunkban az a tudattalan elmében van. Valójában itt történnek az izgalmas dolgok, a tudattalan elme közvetlenül hatással van a viselkedésünkre, fiziológiánkra. Az a nagyszerű, hogy erre a tudattalanra tudunk hatni nyelvi eszközökkel. Mondhatnánk úgy is, ez a befolyásolás művészete.
Harmadrészt pedig megtanulhatjuk, hogy különbség van a szándékolt és a kimondott kommunikáció között. Az NLP ad technikákat arra (pl. nézőpont váltással), hogy információt szerezzünk a másik közlési szándékáról. Abból indulunk ki, hogy minden viselkedés jó szándékú, így a szánkon kicsúszott szerencsétlen mondat mögött is egy jó szándék húzódik meg. Amikor ezt megértjük, akkor már ehhez a szándékhoz tudunk kapcsolódni, és így például megoldhatunk kommunikációs konfliktusokat (félreértések).
És nem utolsó sorban, ahhoz, hogy igazán hatékonyak lehessünk kommunikációnkban felfedezzük, hogyan tudunk rokonszenvet teremteni a másik emberrel, és azt fenntartani, és rájöhetünk, hogy ebben az állapotban mennyivel könnyebben tudjuk a másik ember felé eljuttatni az üzenetünket, és tőle is a legtöbb információt kaphatjuk így.
Viselkedésminták, mentális programok feltérképezése és módosítása
A P, mint programozás területe. Felfedezzük azt, hogy jönnek létre az egyes viselkedés minták, múltbeli élmények, illetve a tanult szokásaink. Mi a kapcsolat a külvilág történései és a belső élmények között, hogyan jönnek létre a rögzítések. A rögzítések – többek között – valamilyen külvilágból érkező inger hatására adott érzés illetve viselkedésbeli válasz. A rögzítés név pedig még azt mutatja, hogy ugyanarra az ingerre mindig ugyanazt a választ adjuk. Egészen addig, amíg meg nem változtatjuk. Például azt, ha mindig idegesít, hogy valaki szipog a környezetedben, akkor ezt érdemes megváltoztatni magadban, főleg ha egy szénanáthás kollégával kell együtt dolgoznod. Szétszedjük a puzzle-t, és másképp összerakjuk. Utána már nem idegesít többé a szipogás, és mennyivel másképp érzed magad egy légtérben a kollégáddal.
Mivel többféle gondolkodási séma van, amit hasznos lehet megváltoztatni, ezért többféle eszközünk is van a szerszámosládában változáshoz. Az egyszerűbb minták lehetnek egy adott környezetben, helyzetben előforduló kevésbé hasznos, kevésbé hatékony viselkedések, ilyenkor egy belső erőforrás hozzáadásával változtathatjuk meg ezt a viselkedést egy cél elérése érdekében (pl. most már bátran megmondom a főnöknek, hogy fizetésemelést akarok).
Komplexebb gondolkodási sémáknál érdemes lehet megérteni, hogy mi az a belső program, ami abban a helyzetben lefut (kép-hang-érzés sorozatok). Ezeket hívjuk az NLP-ben stratégiáknak. A viselkedéseink valójában ilyen stratégiák mentén jönnek létre. Pl. hogyan tudok helyesen írni, hogyan választok/döntök, hogyan motiválom magam, hogyan fogadok kritikát. Amikor felfedezem, hogy egy ilyen program nem túl szerencsésen működik, akkor erre is megvannak a technikák, hogyan változtassunk. Például, ha gyakran sokáig tart eldöntenem valamit, mondjuk egy ruhát háromszor is fel kell próbálnom, mire eldöntöm, hogy á mégse akarom megvenni, majd még kétszer csak azért is visszamegyek az üzletbe, hátha mégis megveszem. Valaki pedig pár perc alatt el tudja azt dönteni, hogy valami tetszik neki, vagy sem. Mennyi időt megspórol ezzel a képességével.
Ilyenkor a stratégiák feltérképezése egy hasznos eszköz arra is, hogy valakinek egy szuper képességét, pl. a gyors döntési stratégiáját megtudjam, és beépítsem magamnak. Ez a modellezés témakörében van (mester szinten).
Számos NLP-s eszközünk vannak rossz szokások megváltoztatására, fóbiák megszűntetésére, motiváció fokozására, erőforrások beépítésére. Később mester szinten haladóbb NLP-s eszközökkel mélyebb érzelmi állapotokat is megváltoztathatunk, pl. elengedéssel, gyászfeldolgozással. Azzal is foglalkozhatunk majd, hogy egyes pszichoszomatikus betegségeket, pl. allergiát hogyan lehet megszűntetni, aktiválni a belső gyógyító mechanizmusunkat, hatékonyabbá téve ezzel pl. egy orvosi kezelést. (Itt jegyzem meg, hogy mindenkit az NLP eszközök felelősségteljes, ökológikus, tudatos és törvényes használatára bíztatunk!)
Tudattalan szintű szűrőink
Amikor már értjük, hogyan hozzuk létre a viselkedési mintáinkat, és tudatosan hogyan tudjuk azokat megváltoztatni, akkor már egyszerűen rájöhetünk, hogyan hozzuk létre azokat a szűrőinket, amit már említettem korábban. Megérthetjük, hogyan hatnak a jelentés alkotási folyamatainkra, és így hogyan befolyásolják az élményeinket, viselkedésünket. Mik azok az általános, belső érvényű szabályaink, amit kialakítottunk magunknak arról, hogyan működik a világunk, pontosabban hogyan KELL a külvilágot magunkban leképezni. Ezek tudattalan szintű “igazságok”, amiket hiedelmeknek, meggyőződéseknek, értékeknek és legmagasabb szinten énképnek nevezünk. Rájöhetünk majd, hogy ezek mögött is hasonló gondolkodási szerkezet van, mint mondjuk amögött, hogy nyilvános beszédnél izgulok-e vagy sem. A metódus szintén ez: valamilyen módon szétszedjük a puzzle darabokat, és egy hasznosabb módon összerakjuk. Az új módon összerakott puzzle jelenthet már egy korábbi korlátozó hiedelem helyett egy új, támogató hiedelmet.
Célkitűzés és a változás következményeinek vizsgálata
Sokan hallottak már a SMART célokról. Az NLP célkitűzés módszerében is ilyen célokat tűzünk ki, azonban mélyebb vizsgálatnak vetjük alá ezt a célt, minthogy csak pozitívan, mérhetően, konkrétumokkal, határidővel ellátva tűzzük ki. Ahhoz, hogy a cél igazán elérhető legyen, fontos megvizsgálni azt is, hogy a kitűzött cél az harmóniában van-e a belső rendszerünkkel, világunkkal, térképünkkel. Hiába tűzünk ki egy célt SMART módon, ha a tudattalanunkban rejtőző viselkedés minták már előre jelzik: “ezt te akkor sem fogod elérni.” Vagy ha erőből el is éred, azt fogod érezni: “én nem ilyen lovat akartam.” Megvizsgáljuk, hogy mik azok a korábbi viselkedés minták, amik akadályoznák a célunk elérését. Ahhoz, hogy a célunkat elérjük, előbb lehet, hogy ezeket az akadályozó sémákat érdemes előbb megváltoztatnunk, ahhoz, hogy utána a célunkat könnyedén elérhessük. Ugyancsak végiggondolhatjuk, mik lesznek azok az erőforrások, amik táplálják majd a motivációmat, ami hajt majd engem a célom felé. Lehet ugyan nagyon szuper SMART célom, ha mégis halogatom, akkor nem érem el. Ilyenkor a halogatás mögött meghúzódó viselkedés feltérképezése és megváltoztatása lehet egy elsődleges cél, mielőtt az eredeti célomat meg akarnám valósítani.
A következő részekben alkalmazási példákat fogok bemutatni – a teljesség igénye nélkül -, hogy egyes életterületeken mi mindenre lehet alkalmazni az NLP-t. Azért a teljesség igénye nélkül, mert mint említettem korábban, a felhasználási lehetőségeknek csak a végtelen kreatív elme szab határt.
Ha szeretnéd élőben is megtapasztalni az NLP működését, illetve megtanulni magát az NLP eszközöket, akkor erre több lehetőséged is van. Ha az NLP alkalmazására vagy kíváncsi, akkor választhatod a tematikus hétvégéinket, ahol NLP alapokon raktunk össze egy bizonyos cél érdekében tréningeket.
Ha az NLP-t akarod megtanulni, mert megszólalt benned a kis hang: “Ez kell nekem!”, akkor az NLP Beveztő hétvégével tudod elkezdeni a tanulmányaidat.
https://www.nlpakademia.hu/kepzeseink/
Ha szükséged van több információra, hogy mégis melyik tréninget válaszd, akkor gyere el a nyílt estünkre!
Szilágyi Csaba
NLP Akadémia
NLP tréner és coach