Stenger Györgyi írása a Barátnő.com oldalon:

 

Mit rejt e három betű? E hightech kifejezés jelentése: Neurolingvisztikus Programozás…

Az NLP az 1970-es évek szülötte, amikor az NLP társalapítói Richard Bandler és John Grinder a változás esszenciája után kutattak, és a legsikeresebb terapeutákat Fritz Perlst, Virginia Satirt és Milton H. Ericksont modellezték. Az NLP tehát a modellezéssel vette kezdetét. Modellezésnek nevezzük azt a folyamatot, amikor ellessük valaki kiválóságát. Ezt mindenki kipróbálhatja, és ha működik, akkor akár meg is tudjuk tanítani másoknak.

Már közel húsz éve élek az NLP bűvöletében, és a „változás művészetének” szeretem hívni. Magamat a változás hírnökének tekintem, és vallom, hogy lehet elegánsan és gyorsan, mély és tartós változásokat elérni.

Akkor lássuk miért neuro, miért lingvisztikus és miért programozás!

A neuro kifejezés idegrendszerünkre utal, ezen belül is az érzékelésre. Hogyan érzékeljük a világot? A szemünkkel látjuk a körülöttünk lévő környezetet, embereket, tárgyakat, helyeket. Hallószervünk segítségével érzékeljük a különböző hangokat, zajokat, hogy ki mit mond, milyen hangon mondja. Érezzük az illatokat és az ízeket, a nap melegét a bőrünkön, a tárgyak sima vagy érdes felületét. A világból jövő információkat valamennyi érzékszervünkön keresztül, tehát egész lényünkkel érzékeljük.

A lingvisztikus a nyelvre utal. Nemcsak a kimondott szavakra és mondatokra, hanem a „hangtalan nyelvre”, a mozdulatainkra, gesztusainkra, amelyen keresztül kifejezzük azt, ahogyan a világról és annak történéseiről vélekedünk.

A programozás kifejezést a számítógépek világából kölcsönözték. Számítógépes metaforával élve a gondolataink – amelyek képek, hangok és érzések formájában irányítják viselkedésünket – alkotják mentális programjainkat. Ha ezeket a programokat megváltoztatjuk, megváltozik a viselkedésünk. Ezt a metaforát továbbfuttatva, gondolatainkat szoftver-programokként is felfoghatjuk. Az emberi lény az egyetlen szuperkomputer, amelyhez nem mellékelnek használati utasítást. Az NLP mint szoftverkézikönyv arra ad választ, hogyan működik elménk, hogy a kívánt változást mentális programjaink frissítésével érhetjük el.

Enelpés berkekben kering egy legenda. Amikor a hetvenes évek közepén John Grinder és Richard Bandler javában tesztelte az új kommunikációs módszert, és számukra már teljesen nyilvánvaló volt annak hatékony működése és jövőbeli térhódítása, történt egy napon, hogy drótkötélpályán emelkedtek fel Stanta Cruz közelében az egyik hegyre. Hirtelen megszakadt az áramszolgáltatás. A két férfi ott lebegett ég és föld között. Fogalmuk sem volt, hogy meddig tart ez az állapot. Úgy döntöttek, hogy hasznosan töltik el az időt, és nevet adnak annak a valaminek, ami éppen kialakulóban volt. Mindenképpen olyan nevet akartak adni, ami felhívja magára a figyelmet, kicsit tudományos, kicsit misztikus. Mivel mindkettőjüket érdekelték az akkori pszichológiai irányzatok ezért lett az első betű az N = NEURO. Mivel Grinder nyelvészprofesszor, és a módszer jelentős eleme a nyelv, ezért lett a második betű a latin lingva szóból, ami nyelvet jelent LINGVISZTIKUS. Bandlert akkoriban lenyűgözte a számítógépes programozás, ezért a PROGRAMOZÁS szó is belekerült a névbe.

Hogyan működik az NLP?

Az emberi élményeknek szerkezete van. Ha ezt a szerkezetet megváltoztatjuk, megváltozik vele együtt az élmény is. Maga a szerkezet az érzékelésre épül, tehát képekből, hangokból és érzésekből, ízekből és illatokból áll.

A külvilágból percenként több millió információ, inger ér bennünket, amelyet tudatosan képtelenek lennénk feldolgozni. Tudatos elménk egy adott pillanatban csak 7 plusz-mínusz 2 egységnyi információt tud felfogni, és ez a legoptimálisabb megközelítés, legtöbbször ennél sokkal kevesebbet. Azt, hogy a külvilágból jövő információk közül éppen mit fogunk fel tudatosan, azon múlik, hogy figyelmünk mire irányul. Érzékszerveink „élessége” is jelentősen befolyásolhatja, hogy mit „veszünk észre” képek, hangok és érzések formájában. A tudatos és tudattalan szinten befogadott információk alkotják, alakítják belső világunkat és irányítják viselkedésünket. Ez a folyamat mindenkinél teljesen más, kicsit olyan ez, mint az ujjlenyomatunk.

Az NLP első számú előfeltevése: a térkép nem a terület – pontosan erről a megközelítésről szól. Mindenki más térképpel rendelkezik. Az általunk alkotott mentális térképeink soha nem egyeznek meg a valósággal. Ezért olyan fontos, hogy ismerjük meg saját és mások térképét! Minél jobban eligazodunk a saját és mások térképén, annál sikeresebben tudunk kommunikálni. Ezért is nevezik az NLP-t „a kommunikáció művészetének” is. A legtöbb kommunikációs tréning NLP alapú. Minél több tudattalan viselkedési mintát (bőrszín, izomtónus, és légzésváltozás) tudsz észrevenni, annál könnyebb kalibrálni mások érzelmi állapotát. A sikeres kommunikátorok mesterszinten kalibrálnak, és ez sokkal több, mint a testbeszéd olvasása.

Egy másik kifejezés „a célkitűzés művészete”. Az NLP segítségével kitűzött célok elérhetők, mert belső erőforrásaink támogatják. Olyan irányba visznek, ahová valóban szeretnénk eljutni mások értékeinek és érdekeinek sérelme nélkül.

Kedves NLP tanárom és tanítóm Tom Best, aki sajnos már nincs közöttünk az NLP-t a XXI. század sámánizmusának nevezte. Hiszen utazunk az időben az „életfonalunkon”, belelépünk mások helyzetébe, és Milton Erickson hipnotikus nyelvi mintáival módosult tudatállapotokat hozunk létre – mindezek sámánisztikus képességek. Az NLP és a sámánizmus is hídként köti össze a jelent a jövő lehetőségeivel.
Szavai örökké velünk maradnak: „Bölcs az, aki tudja hová irányítsa figyelmét.”